Ukrán gabona: megint elárulná az európai gazdákat Brüsszel

Az utóbbi hetekben zajló amerikai-orosz tárgyalások során a felek megállapodtak egy tengeri tűzszünetben, hogy biztosítsák a kereskedelmi hajózást a Fekete-tengeren. Ezzel kapcsolatban felmerült, hogy feléleszthetnék a fekete-tengeri gabonamegállapodást is, így újra elkerülné az Európai Uniót az ukrán gabona. 

Európa nyerhetne vele, de Brüsszel hajthatatlan

Egy új gabonamegállapodás legnagyobb nyertesei az európai gazdák lennének, ennek ellenére az Európai Unió bármilyen erre irányuló kezdeményezést elutasít. 

Ursula von der Leyen egy márciusi interjúban világossá tette, hogy Brüsszel nem fogja támogatni a Donald Trump amerikai elnök kormánya által felvetett, Moszkva és Kijev közötti tengeri tűzszünet ötletét. Továbbá elutasította azt is, hogy az Európai Unió feloldja az élelmiszerek és műtrágyák nemzetközi értékesítésében résztvevő orosz pénzügyi intézményekkel szembeni szankciókat.

Az Európai Bizottság vezetője szerint a korlátozások 

Anitta Hipper, az Európai Bizottság külügyi szóvivője később megerősítette az bizottság elnökének kijelentéseit.

Az Európai Unió árulása

A következőkben bemutatjuk, hogy az Európai Unió vezetése miképpen árulta el az elmúlt években az ukrán gabonavitában az európai gazdákat. 

Eredetileg abból a célból, hogy ukrán gabona eljusson a világpiacra 2022 nyarán az Európai Unió úgy döntött, hogy Ukrajna vámmentesen és korlátozás nélkül exportálhat a területére mezőgazdasági termékeket. Ennek hatására a harmadik országokban nem enyhült az élelmiszerhiány az unió agrárpiacát azonban elárasztották az ukrán agrártermékek. Ez pedig katasztrofális piaci zavarokat okozott.

Ennek ellenére az Európai Parlament tavaly márciusban 2025 júniusáig meghosszabbította az ukrán gabonaexport vám és kvótamentességét. Ezzel gyakorlatilag teljesen kiszolgáltatta saját piacát az ukrán oligarcháknak és az amerikai érdekeknek. Az Európai Unió várhatóan idén nyáron nem hosszabbítja meg a vám és kvóta mentességet, ez viszont nem jelenti azt, hogy az európai gazdák fellélegzhetnének. Brüsszel ugyanis az EU és Ukrajna között érvényben lévő „mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi övezet” című egyezmény módosítását tervezi. Valószínűleg a módosítás Ukrajna tervezett uniós csatlakozásával összhangban valósul majd meg. Ez gyakorlatilag azt fogja jelenteni, hogy intézményesítenék a korábbi ad hoc megoldásokat.

Ezért baj az ukrán gabona

Nemcsak az ukrán termékek dömpingje veszélyes. Az ukrán termékek minősége a legtöbb esetben nem felel meg a szigorú európai élelmiszer-biztonsági szabályoknak. A kétes minőségű ukrán gabona így veszélyezteti is a fogyasztókat. Ukrajna nem tagja az Európai Uniónak, így

A veszély valódiságát jelzi, hogy 2024 januárjában a NÉBIH szakemberei 40 tonna GMO-val szennyezett ukrán kukorica vetőmagot foglaltak le. Ráadásul Magyarországon kizárólag olyan élelmiszer hozható forgalomba, illetve olyan takarmánynövény termeszthető, amelyet előzőleg hatósági engedélyezési eljárás során jóváhagytak. Ez nem csak a GMO-ra vonatkozik, de többek között a növényvédelmi eljárásokra is. Az európai országokban elvégzett vizsgálatok rendszeresen mutatnak ki az ukrán gabonában az EU-ban tiltott növényvédőszereket és toxinokat. Volt olyan eset is, amikor megállapítást nyert, hogy

A szolidaritás csak álca 

Bár az Európai Unió a szolidaritást hangoztatja az ukrán mezőgazdasággal kapcsolatban a háttérben nagyon komoly gazdasági érdekek is meghúzódnak. Az ukrán gabonatermelés jelentős része amerikai, nyugat-európai befektetési csoportok és ukrán oligarchák kezében van. Az Oakland Institute adatai szerint az oligarchák és a nagy agrárvállalkozások által ellenőrzött földterületek összesen meghaladják a 9 millió hektárt, ami az ország szántóterületének 28 százaléka. Ennek ismeretében nem meglepő, hogy

A USAID Ukrajnában nemcsak „humanitárius segélyekkel” volt jelen, hanem az egészségügy, az oktatás, valamint a gazdaság területén is. Az országban jelenlévő amerikai agrárvállalatok több mint 1 milliárd dollár támogatást kaptak a USAID-től. Továbbá több száz milliárd dollárt fordított a USAID az úgynevezett szolidaritási folyosók, tehát azon kereskedelmi útvonalak fejlesztésébe, amelyeken keresztül az ukrán agrártermékek bejutottak az Európai Unióba.

Az Európai Uniót viszont ez egyáltalán nem zavarta, ez sem meglepő persze, ha tudjuk, ugyanazon cégek lobbistái vannak jelen az uniós intézmények táján, mint amelyek kezükben tartják az ukrán termőföldek jelentős részét.

Ez még csak a kezdet 

Látható, hogy Ukrajna számtalan problémát jelent az Európai Unió mezőgazdaságára nézve. A most felsoroltak ugyanakkor még mindig csak ízelítőt jelentenek abból, mi történne, ha Ukrajna – Ursula von der Leyen tervei szerint – valóban az Európai Unió tagjává válna.

Korábban a Mandiner is írt arról, hogy Ukrajna uniós csatlakozásával – a magyar mezőgazdaságban – felmerülő nehézségeivel kapcsolatban a következő megállapításokat tehetjük: 

• A gazdálkodói szerkezet hazánkban nem bírná a versenyt, rengeteg kis családi gazdaság roppanna bele.
• Új gazdálkodói struktúrára lenne szükség, de ez jelenleg nem lehetséges.
• A GMO mentes magyar termelés szembekerülne egy ismeretlen szerkezetű tömegtermeléssel.
• Az agrártámogatások jelentős százaléka Ukrajnában landolna amitől csődbe mennének a magyar gazdák.
• A termelői árak a benyomuló rengeteg termék miatt óriási esésbe kerülnének, ezáltal már nem érné meg termelni a magyaroknak.
• Az ukrán nagybirtokok tőke tulsúlya miatt nem lehetne továbbra versenyképes a magyar mezőgazdaság.

Nyitókép: Dömötör Csaba Facebook-oldala

***